Melyik mondat az igaz? Avagy mi a különbség a megszorító csomag és a 600-800 milliárd forint kiadási megtakarítás között?
M.Gy.: Az eredeti kormányprogramban lényegében minden benne van, amiről most beszélünk, csak gondosan kell elolvasni. Amikor mi azt mondtuk, hogy 7-8 százalék a költségvetés valós deficitje, rögtön hozzátettük: az új kormány nem indít megszorító csomagot.
M.Gy.: 2011. február végén dönteni fogunk egy mélyreható, és a magyar gazdaság valamennyi területét átfogó strukturális reformprogramról, amelyet még abban az évben beindítunk, és 2012 végéig végrehajtunk. Ennek eredményeképp 600-800 milliárd forint megtakarítást érhetünk el a költségvetés kiadási oldalán.
Forrás: HVG interjú - http://hvg.hu/velemeny/20101214_matolcsy_reform_program
kedd, december 14, 2010
vasárnap, november 21, 2010
Hipermarket
Pacsker írja a greenr blogon:
"A nagy áruházláncok PR részlege büszkén vágja rá: "rengeteg embernek adnak munkát". Ez látszólag igaz, hiszen például egy áruházlánc az ország legnagyobb munkaadója, másrészt sántít a dolog, hiszen a Nielsen adatai szerint csak 1999 és 2008 között 6500 kisbolt szűnt meg az országban. Ez az árusításban, üzemeltetésben és szállításban sok tízezer munkahely megszűnését is jelentheti, pedig még csak élelmiszerboltokról beszéltünk, holott az Auchanban és az általa kialakított szomszédos áruháztelkeken sok más kiskereskedő (barkács, elektronika, cipő, ruha, újságos, bútor, pék, benzinkutas, stb...) üzletének koporsójába verték be az utolsó szöget. Tehát egy hipermarket megnyitása nem csak munkahelyek létesítésével, hanem talán még több környékbeli munkahely megszűnésével is jár."
Idézet vége. A véleményem:
Nyilvánvaló, hogy a nagy áruházláncok összességében kevesebb munkaerő felhasználásával oldják meg a kereskedelem feladatát, mint a sok kisbolt. Hasonlóképpen ahhoz, ahogy a vasút is kevesebb munkaerővel oldja meg a szállítást, mint a lovaskocsi. Nagyon sok emberi tragédiát okozott a munkanélkülivé váló fuvarosoknak az, hogy a vasút elvette a kenyerüket.
A traktor is rengeteg mezőgazdasági munkást tett munkanélkülivé.
A hatékonyság növekedését mindig tekinthetjük úgy, hogy a munkanélküliséget gerjeszti. De ha elzárkózunk a hatékonyság növekedésétől, akkor még mindig kőbaltával kellene hajszolnunk a vaddisznókat. Persze tekinthetjük úgy is, hogy a hatékonyság növekedése javítja az ország versenyképességét. Sajnos nem tudjuk, hogy pontosan milyen feltételek esetén következik be a hatékonyság növelésének a jótékony hatása. De túl kellene lépnünk azon, hogy az áruházláncokat szidjuk! És meg kellene keresni a módját annak, hogy az általuk elért hatékonyságot az ország javára fordítsuk! (Lehet persze az is az eredmény, hogy bizonyos területeken fékezni kell a fejlődést, de az is lehet, hogy mégiscsak hasznára van az országnak, ha jut munkaerő pl. az autógyárakba és nem azzal töltik az emberek az idejüket, hogy sok kisboltban várják a vevőket).
OK. A zöldek nem biztos, hogy örülnek a sok autónak. De kell munkaerő a szélerőművek építéséhez és az energiatakarékos házak hőszigetelésének legyártásához is.
"A nagy áruházláncok PR részlege büszkén vágja rá: "rengeteg embernek adnak munkát". Ez látszólag igaz, hiszen például egy áruházlánc az ország legnagyobb munkaadója, másrészt sántít a dolog, hiszen a Nielsen adatai szerint csak 1999 és 2008 között 6500 kisbolt szűnt meg az országban. Ez az árusításban, üzemeltetésben és szállításban sok tízezer munkahely megszűnését is jelentheti, pedig még csak élelmiszerboltokról beszéltünk, holott az Auchanban és az általa kialakított szomszédos áruháztelkeken sok más kiskereskedő (barkács, elektronika, cipő, ruha, újságos, bútor, pék, benzinkutas, stb...) üzletének koporsójába verték be az utolsó szöget. Tehát egy hipermarket megnyitása nem csak munkahelyek létesítésével, hanem talán még több környékbeli munkahely megszűnésével is jár."
Idézet vége. A véleményem:
Nyilvánvaló, hogy a nagy áruházláncok összességében kevesebb munkaerő felhasználásával oldják meg a kereskedelem feladatát, mint a sok kisbolt. Hasonlóképpen ahhoz, ahogy a vasút is kevesebb munkaerővel oldja meg a szállítást, mint a lovaskocsi. Nagyon sok emberi tragédiát okozott a munkanélkülivé váló fuvarosoknak az, hogy a vasút elvette a kenyerüket.
A traktor is rengeteg mezőgazdasági munkást tett munkanélkülivé.
A hatékonyság növekedését mindig tekinthetjük úgy, hogy a munkanélküliséget gerjeszti. De ha elzárkózunk a hatékonyság növekedésétől, akkor még mindig kőbaltával kellene hajszolnunk a vaddisznókat. Persze tekinthetjük úgy is, hogy a hatékonyság növekedése javítja az ország versenyképességét. Sajnos nem tudjuk, hogy pontosan milyen feltételek esetén következik be a hatékonyság növelésének a jótékony hatása. De túl kellene lépnünk azon, hogy az áruházláncokat szidjuk! És meg kellene keresni a módját annak, hogy az általuk elért hatékonyságot az ország javára fordítsuk! (Lehet persze az is az eredmény, hogy bizonyos területeken fékezni kell a fejlődést, de az is lehet, hogy mégiscsak hasznára van az országnak, ha jut munkaerő pl. az autógyárakba és nem azzal töltik az emberek az idejüket, hogy sok kisboltban várják a vevőket).
OK. A zöldek nem biztos, hogy örülnek a sok autónak. De kell munkaerő a szélerőművek építéséhez és az energiatakarékos házak hőszigetelésének legyártásához is.
vasárnap, november 14, 2010
Mr. Nobody
Tetszett. Schrödinger macskája (sőt, macskái) nem szerepelt(ek) a
filmben, pedig szerepelhetett (szerepelhettek) volna. Ügyesen felfűzte
a "mi lett volna ha" kérdésre adott válaszokat kvantummechanika
sokvilág interpretációjára (és nem kérdezte meg, hogy mikor roppan
össze a kvantum-szuperpozíció).
Azért tetszett, mert bemutat háromféle életutat egy fekete, egy barna
(vagy sárga?) és egy szőke cica ürügyén - egyfajta házassági tanácsadó
(vagy elkedvetlenítő?) film. Happy end mintha egyik verzióban sem lett
volna...
Az idő visszapörgése naív interpretációnak tűnik még a nagy reccs
elfogadása esetén is. (El tudott bizonytalanítani - de frissítettem a
tudásomat és kikerestem a wikipédián: "Because entropy continues to
increase in the contracting phase, the contraction would appear very
different from the time reversal of the expansion.
http://en.wikipedia.org/wiki/Big_Crunch ")
A filmben talán egy másik, kvantumszintű hatást emlegettek az idő
visszafordulásának magyarázataként, de az sajnos nem jött át.
"If I could remember the names of all these particles, I'd be a
botanist." /Fermi/
A filmről a wikipédián: http://en.wikipedia.org/wiki/Mr._Nobody_%28film%29
filmben, pedig szerepelhetett (szerepelhettek) volna. Ügyesen felfűzte
a "mi lett volna ha" kérdésre adott válaszokat kvantummechanika
sokvilág interpretációjára (és nem kérdezte meg, hogy mikor roppan
össze a kvantum-szuperpozíció).
Azért tetszett, mert bemutat háromféle életutat egy fekete, egy barna
(vagy sárga?) és egy szőke cica ürügyén - egyfajta házassági tanácsadó
(vagy elkedvetlenítő?) film. Happy end mintha egyik verzióban sem lett
volna...
Az idő visszapörgése naív interpretációnak tűnik még a nagy reccs
elfogadása esetén is. (El tudott bizonytalanítani - de frissítettem a
tudásomat és kikerestem a wikipédián: "Because entropy continues to
increase in the contracting phase, the contraction would appear very
different from the time reversal of the expansion.
http://en.wikipedia.org/wiki/
A filmben talán egy másik, kvantumszintű hatást emlegettek az idő
visszafordulásának magyarázataként, de az sajnos nem jött át.
"If I could remember the names of all these particles, I'd be a
botanist." /Fermi/
A filmről a wikipédián: http://en.wikipedia.org/wiki/Mr._Nobody_%28film%29
szombat, május 08, 2010
GRAPHI-sztori
Egy könyv, amit nem bírtam letenni.
"Egy jó terméknek két szülője van: az igényes alkotó és az igényes vevő." A NABI kontra Ikarusz példája mutatja, hogy az utóbbi mennyire fontos, hisz különbség náluk csak abban volt. Miközben a kőkemény amerikai piacra szállító NABI szárnyalt, addig a szovjet utódállamok igénytelen és korrupt piacaira specializálódott másik Ikarus utódcég - finoman fogalmazva - gyengébben szerepelt.
http://hvg.hu/hvgkonyvek/graphisztori
"Egy jó terméknek két szülője van: az igényes alkotó és az igényes vevő." A NABI kontra Ikarusz példája mutatja, hogy az utóbbi mennyire fontos, hisz különbség náluk csak abban volt. Miközben a kőkemény amerikai piacra szállító NABI szárnyalt, addig a szovjet utódállamok igénytelen és korrupt piacaira specializálódott másik Ikarus utódcég - finoman fogalmazva - gyengébben szerepelt.
http://hvg.hu/hvgkonyvek/graphisztori
vasárnap, április 11, 2010
Sartogrilu - De mi is az az aszkézis?
Hosszú kihagyás után ismét megnyitottam Sartogrilu blogját és ismét sok jó gondolatra bukkantam. Néhány részlet az aszkézisről írt esszéből:
Nem az-e a célja az Istennek, hogy az általa teremtett ember képességeit kibontakoztatva, vágyait betöltve boldog legyen?
Az aszkézis viszont nem azonos az önmegtagadással. E görög szó jelentése egyszerűen gyakorlás (az aszkéta tehát az, aki "gyakorlott"), tehát az aszkézis valójában nem más, mint edzés.
Sajnálatos módon ugyanis az erkölcsi gondolkodásunk gyakran megreked a bűnök szintjén; hosszasan tudunk beszélni arról, melyek azok a bűnök, amelyeket el kell kerülnünk, s nem sokat beszélünk, mit kellene tennünk. Erkölcsi életünk lényege azonban nem lehet a bűnök elkerülése. Ez ugyanis olyan, mintha - elnézést a durva példáért - a pöcegödröt kerülgetné az ember: előbb-utóbb elszédül és belezuhan. A mi feladatunk az, hogy a jót tegyük
A jó felismerése ugyanis - szemben Szókratész érvelésével - még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ember meg is teszi a jót. Ez részint az ember szabadságából adódik, részint az ember végességéből.
Az emberi végesség Isten akaratából adódik, ezért azt nem tudjuk
meghaladni, ugyanakkor belső tágasságát bővíteni lehet. Hogyan? Úgy, hogy az Istentől kapott adottságainkat hatékonyabban használjuk fel; ebben segít az aszkézis.
Nem az-e a célja az Istennek, hogy az általa teremtett ember képességeit kibontakoztatva, vágyait betöltve boldog legyen?
Az aszkézis viszont nem azonos az önmegtagadással. E görög szó jelentése egyszerűen gyakorlás (az aszkéta tehát az, aki "gyakorlott"), tehát az aszkézis valójában nem más, mint edzés.
Sajnálatos módon ugyanis az erkölcsi gondolkodásunk gyakran megreked a bűnök szintjén; hosszasan tudunk beszélni arról, melyek azok a bűnök, amelyeket el kell kerülnünk, s nem sokat beszélünk, mit kellene tennünk. Erkölcsi életünk lényege azonban nem lehet a bűnök elkerülése. Ez ugyanis olyan, mintha - elnézést a durva példáért - a pöcegödröt kerülgetné az ember: előbb-utóbb elszédül és belezuhan. A mi feladatunk az, hogy a jót tegyük
A jó felismerése ugyanis - szemben Szókratész érvelésével - még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ember meg is teszi a jót. Ez részint az ember szabadságából adódik, részint az ember végességéből.
Az emberi végesség Isten akaratából adódik, ezért azt nem tudjuk
meghaladni, ugyanakkor belső tágasságát bővíteni lehet. Hogyan? Úgy, hogy az Istentől kapott adottságainkat hatékonyabban használjuk fel; ebben segít az aszkézis.
szombat, január 09, 2010
Demokrácia:
A HVG év végi számában olvastam a közvéleménykutatás eredményét.
Kérdés: Mi a fontosabb, az erős vezér vagy a demokratikus kormány?
Magyarországon az erős vezér nyert 49-42-re.
Összehasonlítási alap: Nyugat-Európában és Csehszlovákiában a demokrácia nyert 80-18-ra, Bulgáriában, Ukrajnában és Oroszországban az erős vezér 66-25-re.
Kérdés: Mi a fontosabb, az erős vezér vagy a demokratikus kormány?
Magyarországon az erős vezér nyert 49-42-re.
Összehasonlítási alap: Nyugat-Európában és Csehszlovákiában a demokrácia nyert 80-18-ra, Bulgáriában, Ukrajnában és Oroszországban az erős vezér 66-25-re.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)