A részecskefizika standard modellje az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet.
Fermion vagy bozon? A részecske spinjétől függ, akár elemi, akár összetett részecskéről van szó.
A fermionok feles spinű részecskék, teljesül rájuk a Pauli-féle kizárási elv (nem lehet két azonos fajtájú részecske azonos kvantumállapotban). Fermionok az elemi részecskék közül a kvarkok és a leptonok, az összetett részecskék (hadronok) közül a barionok.
A bozonok belső spinnel rendelkeznek, ami csak nemnegatív egész szám lehet. Az elemi részecskék közül bozon például a foton és a gluon, az összetett részecskék közül a mezonok és az atommagok nagy része is.
Elemi részecskék a standard modell szerint a kvarkok, a leptonok és az elemi bozonok.
A kvarkok nem létezhetnek szabadon, a kvantum-színdinamika szerint két vagy három kvark alkot egy szokásos hadront (erős kölcsönhatás).
A leptonok olyan elemi részecskék, amelyek nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban és nem is közvetítenek kölcsönhatást.
Az elemi bozonok a kölcsönhatásokat közvetítő mértékbozonok és a Higgs-bozon.
Összetett szubatomi részecskék a kvarkokból és gluonokból álló hadronok, amelyek két nagy csoportja a barionok és a mezonok.
A barionokat általában három kvark alkotja és érvényes rájuk a Pauli-elv, tehát fermionok (lista). Régi ismerős közülük a proton (uud) és a neutron (ddu). A több kvarkból álló vagy gluonokat is tartalmazó barionokat egzotikus barionoknak hívjuk.
A mezonokat egy kvark és egy antikvark alkotja és a bozonok közé tartoznak. Az egzotikus mezonok gluont is tartalmaznak.
